A hazai gazdasági reform elmélyülésével és a nyitással a hazai polgári repülési ágazat példátlan fejlődést ért el, a repülőtérre belépő és onnan kilépő utasok száma folyamatosan nőtt, a poggyászáteresztő képesség pedig új szintre emelkedett.

A poggyászkezelés mindig is hatalmas és összetett feladat volt a nagy repülőterek számára, különösen a légiközlekedési ágazat elleni folyamatos terrortámadások miatt, amelyek magasabb követelményeket támasztottak a poggyászazonosítási és -követési technológiával szemben. A poggyászhalmok kezelése és a feldolgozási hatékonyság hatékony javítása fontos kérdés, amellyel a légitársaságok szembesülnek.

A korai repülőtéri poggyászkezelő rendszerekben az utasok poggyászát vonalkódcímkékkel azonosították, és a szállítási folyamat során az utasok poggyászának válogatását és feldolgozását a vonalkód azonosításával végezték. A globális légitársaságok poggyászkövető rendszere napjainkra viszonylag fejlett és kiforrott. Azonban a feladott poggyászok közötti nagy eltérések esetén a vonalkódok felismerési aránya nehezen haladja meg a 98%-ot, ami azt jelenti, hogy a légitársaságoknak folyamatosan sok időt és erőfeszítést kell fektetniük a kézi műveletek végrehajtásába, hogy a válogatott poggyászokat a különböző járatokra kézbesítsék.

Ugyanakkor a vonalkód-leolvasás magas irányítottsági követelményei miatt ez növeli a repülőtéri személyzet plusz munkaterhelését a vonalkód-csomagolás során. A vonalkódok használata a poggyászok egyszerű összeillesztéséhez és válogatásához sok időt és energiát igénylő munka, és akár súlyos járatkésésekhez is vezethet. A repülőtéri poggyászautomatikus válogatógép automatizálási fokának és válogatási pontosságának javítása nagy jelentőséggel bír a tömegközlekedés biztonságának védelme, a repülőtéri válogatók munkaintenzitásának csökkentése és a repülőtér általános működési hatékonyságának javítása érdekében.

Az UHF RFID technológiát általában a 21. század egyik legnagyobb potenciállal rendelkező technológiájának tartják. Ez egy új technológia, amely a vonalkódtechnológia után változásokat okozott az automatikus azonosítás területén. Nem rálátást biztosít, nagy hatótávolságú, alacsony iránykövetelményekkel rendelkezik, gyors és pontos vezeték nélküli kommunikációs képességekkel rendelkezik, és egyre inkább a repülőtéri poggyász automatikus válogató rendszerére összpontosít.

Végül 2005 októberében az IATA (Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség) egyhangúlag elfogadott egy határozatot, amely az UHF (ultra nagyfrekvenciás) RFID hevederes címkéket tette az egyetlen szabványos légipoggyász-címkékre. Annak érdekében, hogy megbirkózzanak az utasok poggyásza által a repülőtéri szállítórendszer kezelési kapacitásával szemben támasztott új kihívásokkal, egyre több repülőtér használ UHF RFID berendezéseket a poggyászrendszerben.

Az UHF RFID poggyászautomatikus válogatórendszer elektronikus címkét ragaszt minden utas véletlenszerűen feladott poggyászára, amely rögzíti az utas személyes adatait, indulási kikötőjét, érkezési kikötőjét, járatszámát, parkolóhelyét, indulási idejét és egyéb információkat; az elektronikus címkeolvasó és -író berendezéseket minden egyes vezérlőcsomópontra, például a válogatásra, a telepítésre és a poggyászkiadásra telepítenek. Amikor a címkével ellátott poggyász áthalad az egyes csomópontokon, az olvasó leolvassa az információkat, és továbbítja azokat az adatbázisba, hogy megvalósítsa az információmegosztást és a monitorozást a poggyászszállítás teljes folyamata során.