A rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) technológia régóta alapvető szabvány az eszközök valós idejű vizuális kezelésének lehetővé tételében. A raktárkészlet- és logisztikai nyomon követéstől az eszközfelügyeletig, pontos azonosítási képességei megbízható támogatást nyújtanak a vállalatoknak az eszközdinamika valós idejű megértéséhez. Azonban, ahogy az alkalmazási forgatókönyvek folyamatosan bővülnek és a telepítési léptékek nőnek, az olvasási események száma elérheti a milliárdokat, hatalmas mennyiségű nyers adatot generálva. Ez gyakran az „adattúlterhelés” dilemmájába sodorja a vállalatokat – a töredezett és összetett információk miatt, amelyek megnehezítik a gyors, gyakorlatban hasznosítható érték kinyerését.

A valóságban az RFID-technológia igazi ereje nem pusztán magában az adatgyűjtésben rejlik, hanem az adatokban rejlő üzleti információkban is. Pontosan ez a mesterséges intelligencia (MI) alapvető értéke: képes az alapvető azonosítási eseményeket, például a „címke leolvasását”, precíz információkká alakítani, amelyek elősegítik az üzleti optimalizálást. Lehetővé teszi, hogy a felhalmozott hatalmas adatmennyiség valóban „láthatatlan asszisztenssé” váljon a vállalati döntéshozatalban.

A mesterséges intelligencia mély integrációja az intelligens IoT hardverekkel, például a nagy teljesítményű RFID modulokkal, az RFID szabványok globális elterjedésével kombinálva erőteljes lendületet ad a működési optimalizálásnak olyan iparágakban, mint a kiskereskedelem, a logisztika, a gyártás és az egészségügy. Az iparági átalakulás már folyamatban van; az intelligens automatizálás új korszakába lépünk: az ultranagy frekvenciájú (UHF) RFID technológia a „szem” szerepét tölti be, pontosan érzékeli az eszközök dinamikáját és rögzíti az alapvető adatokat, míg a mesterséges intelligencia az „agy” szerepét tölti be, mélyrehatóan elemzi az adatok értékét és irányítja a tudományos döntéshozatalt.